Arra gondoltam, hogy blogot kellene írni a lovas élményeimről, hogyan kezdődött, hol tartok és hova szeretnék eljutni. Mert, ha már belefogok, jó lenne eljutni egy erős hobby lovas szintjére.
32 éves vagyok, még sosem ültem lovon. Imádok minden állatot, de a ló életérzés valahogy elkerült eddig. Talán, mert városi lány voltam, és ott ezek a csodálatos állatok kevésbé vannak közel az emberhez.
A lányom (6 éves) 2 éve kezdett el foglalkozni a lovakkal, azóta minden ruháját amit lehetett lovas mintásra cseréltük a hercegnősjégvarázsos-ról és sok sok műanyag lovacskával bővült az itthoni ménes az elmúlt években.
Itt a faluban tavasszal / nyár elején alakult meg a Toldi Lovasudvar, a barátnőm- és egyben a helyi polgármester asszony- álmaként. Neki már volt egy pacija, Előd, és vele már kicsi kora óta ismeri a "lovas érzést", így arra gondolt, a helyi és környékbeli gyerekeknek is megmutatná, milyen fantasztikus dolog lovagolni. (Közben felnőttekkel is bővült a tanulni vágyók tábora * a szerk.)
Így adott volt a dolog, hogy a lánykámat is elkezdi majd foglalkoztatni a lovaglás gondolata. Engedtem a kérésének, meg Szandra is hívott minket, próbáljuk ki. Bennem ekkor már megfogalmazódott az a tény, hogy talán nem lenne utolsó dolog, ha én is lóra ülnék valamikor.. De ez csak kósza gondolat volt, ami egyébként elég rendesen befészkelte magát a fejembe.
A lányom (6 éves) 2 éve kezdett el foglalkozni a lovakkal, azóta minden ruháját amit lehetett lovas mintásra cseréltük a hercegnősjégvarázsos-ról és sok sok műanyag lovacskával bővült az itthoni ménes az elmúlt években.
Itt a faluban tavasszal / nyár elején alakult meg a Toldi Lovasudvar, a barátnőm- és egyben a helyi polgármester asszony- álmaként. Neki már volt egy pacija, Előd, és vele már kicsi kora óta ismeri a "lovas érzést", így arra gondolt, a helyi és környékbeli gyerekeknek is megmutatná, milyen fantasztikus dolog lovagolni. (Közben felnőttekkel is bővült a tanulni vágyók tábora * a szerk.)
Így adott volt a dolog, hogy a lánykámat is elkezdi majd foglalkoztatni a lovaglás gondolata. Engedtem a kérésének, meg Szandra is hívott minket, próbáljuk ki. Bennem ekkor már megfogalmazódott az a tény, hogy talán nem lenne utolsó dolog, ha én is lóra ülnék valamikor.. De ez csak kósza gondolat volt, ami egyébként elég rendesen befészkelte magát a fejembe.
Ma volt először, hogy levittem Bogit az első lovagló órájára Szandrához, a Toldi Lovasudvarba. Amíg készülődtek, megnézegettem a lovakat. Első benyomás: hatalmas, gyönyörű és kedves állatok, tetszettek. Aztán szemügyre vettem a felszerszámozást. Számomra kész rejtély, egy "mission impossible" dolog. Mi is történik itt? :) Olyan gyorsan járt Máté keze, hogy követni is alig bírtam, éppen mit csinál.. Na jó, annyit tudok, hogy nyereg az kell, meg az a színes valami alá (*nyeregalátét), valamint zabla és gyeplő (*szár), ami persze a kantárhoz tartozik. Ennyi a lovas tudásom.. a többi szak szó, mint heveder, felrántószíj, kengyel szíj, kötőfék, tarkószíj, ínvédő stb. a "mivaaaaaaan?" kérdést tette fel az agyamnak... jesszusom, mennyi bigyó, sosem fogom ezt megtanulni. (*ma már tudom, hogy nem is olyan bonyolult ez - a szerk.)
Na mindegy, a lovacska készen állt, Bogi felpattant a nyeregbe és kezdődött az óra.
Na mindegy, a lovacska készen állt, Bogi felpattant a nyeregbe és kezdődött az óra.
Amig Bogit oktatta Szandra, megláttam egy szürke lovat kikötve a karám mellé. Odamentem, hogy megsimogassam, de nem volt túl barátságos. Elkapta a fejét és rángatta.. össze vissza mászkált, láthatóan ideges volt. Nem is nyúztam, inkább arrébb mentem. De még rá-rá pillantgattam később is. Gyönyörű lovacska, különleges a színe is, szürke, vasderes. Marilyn a neve, mondta Szandra, miközben oktatta Bogit.
Marilyn.. szép neve van, illik is rá, amolyan hisztis nőci látszatát keltette. De közben el nem tudtam képzelni, hogy miért ilyen barátságtalan.A többi lovacska kedves és bújós volt, főleg, amikor meglátták az almát a kezemben.
Néztem a lányom, hogy ül a lovon, gyakorolja a könnyített ügetést. És akkor eldöntöttem, hogy én is meg akarom ezt tanulni. Mindig is csodáltam, ahogy a filmekben vágtatnak a lovak, messzi, szép tájakon. És ha egy 6 éves kis csaj fel mer ülni egy ekkora állatra, akkor én is megpróbálom. Közös anya-lánya program lesz.
Igen... én is lovagolni fogok!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése