Örök érvényű igazság

E szerint kell kezelni minden lovacskát.

Lovak a legelőn...

...az igazi szabadság

Munka előtt

... Teljes harci díszben :)

Marilyn, a pacim

Szerelem volt, van és lesz is, amig él.

Pedró

... akit nem lehet nem imádni

2017. március 23.

Tanügetés, könnyített ügetés

Tanügetés:

Sok szakkönyvben, (pontosabban eddig kettőben) amit olvastam, azt írják, hogy a lovas a tanügetéssel kezdje meg lovas tanulmányait.  - így utólag, már azt kell mondjam, hogy szerintem ez qrva nehéz egy kezdőnek -. 
A tanügetés a vágtázás alapja, lényege, hogy a nyeregben a lovas leszorítsa a fenekét, és a ló minden lépésére húzza meg a csípőjét. 
A helyes ülést lent ecsetelem bővebben a könnyített ügetésnél, itt ugyan az a helyzet. 
Leírva, nem tűnik bonyolultnak, ám a gyakorlatban igencsak megkívánja ez a mozdulatsor az izommunkát. 
Szandrával elkezdtük ma futószáron gyakorolni, és azt kell mondjam, nálam már csak a tengeri uborka puhányabb :D Pár ütemet sikerült elkapnom, de azt tegyük hozzá, hogy kapaszkodtam a nyereg kápájába hátul és elöl is, hogy le tudjam magam szorítani a nyeregbe. A ló ahogy üget, ha nincs meg még a biztos ülés, bizony pattog az ember.. tanügetésben ez még kellemetlenebbnek hat, így amikor már elfáradtam, átváltottam könnyített ügetésre, hogy ne üssem szét szegény Pedró hátát. Ez a mozdulatsor egyébként pont az, amit gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni és gyakorolni kell. 
Vannak rá itthoni, földről végezhető gyakorlatok, hogy pl. az asztalon lévő könyvet a csípőnkkel megtolhatjuk, vagy egy jóga labdára ülve lehet gyakorolni, de nyilván ez maximum a mozdulat gyakorlására elég, mert lovon ez teljesen más :)

Könnyített ügetés:

A könnyített ügetés pont azt hivatott szolgálni, hogy a ló minden második lépésére kiemelkedünk a nyeregből, ezzel segítve az állatnak,  hogy ne terheljük meg a hátát a súlyunkkal, illetve ne pattogjunk rajta. 
Amikor októberben elkezdtem gyakorolni, nem tűnt könnyűnek, ám mióta a tanügetést is elkezdtem tanulni, változott a véleményem.
A könnyített ügetésnél (és amúgy is a lovon) a lovas egyenes háttal, laza csípővel ül, sarkai egyenes vonalban vannak a vállával egy képzeletbeli függőleges vonal mentén. Lábát a kengyelben a talp első párnácskáin tartja, sarkát lenyomja, lábfeje párhuzamos a ló oldalával. Ez a lovasnak nem túl kényelmes, de tanulható, megszokható. :)
A ló ahogy jármódot vált lépésből ügetésbe, a lovas minden második ütemre kiemelkedik a nyeregből, majd puhán visszaereszkedik, lábai fixen (kellene) maradnak, csak deréktől felfelé (kellene) emelkedik, felső teste egyenes marad, nem dől előre. 

Amiket itt leírtam a helyes tartásról, alap a lovaglásban, persze kezdőként nagyon nehéz kivitelezni, sok mindenre kell figyelni :) Nekem sem megy még pár dolog összehangolása, kicsit az autóvezetéshez hasonlítanám, amikor az ember kimegy a forgalomba és figyelnie kell a kuplungra, sebváltóra, indexre, a forgalomra, miegymás :) 

Azt már nem is mondom, hogy még mennyi mindenre kell odafigyelni, azt majd leírom másik bejegyzésben :)

Összegezve: Tankönyvek szerint kezdjük a tanügetéssel, majd a könnyített ügetéssel. Nos, én mint abszolúte kezdő lovas azt kell mondjam, hogy amig a könnyített ügetésnél nem érezte meg a lovas a ló mozgását és nem szerez némi kondit magának, a tanügetés halál :D Aztán lehet én vagyok csak ennyire puhány, de ahogy látom meg most már tapasztalom, a könnyített ügetés egyszerűbb egy kezdőnek. 

2017. március 18.

Kincsem - A film




Ma elmentünk a barátnőimmel megnézni a Kincsem c magyar kalandfilmet, mely a valaha élt leghíresebb Magyar kancáról szólt. Ahogy a külföldiek nevezik a Hungarian Wonder, nálunk Csodakanca néven fut :) Meghiszem azt, 54 versenyen indult, mindet megnyerte :) Fantasztikus teljesítmény a mai napig. Ebből az alapkoncepcióból indul ki Herendi Gábor filmje is. Sokan a premier napján már lehúzták a filmet, de ennek ellenére én nagyon kiváncsian vártam. 

A film megnézése után határozottan állíthatom, hogy NAGYON JÓ film, nekem tetszett és megnézném még vagy 100x. A szereplők nagyon jól hozzák a rájuk szabott figurát, a történet kellemes, kellően romantikus, drámai, akciódús és humoros. És lovak is vannak benne, szép tájak, érdekes történelmi háttér, a jelmezek és a díszlet is nagyon ott van. Egy szóval, fantasztikus filmet alkottak szerintem. 

Én nem vártam dokumentum filmet Kincsem életéről, szerintem egy ló pályafutását nem is lehetne egy mozifilmben élvezhetően megfilmesíteni, arra ott vannak a dokumentum csatornák. 
Én egy kaland filmet vártam, és azt is kaptam, és szerintem ha valaki így nézi meg a filmet, tuti nem fog csalódni. Nagy Ervin pedig...... nos, aki szereti az urat, az sem fog csalódni ;)

2017. március 15.

Lepottyantam

Ma átestem a lovas tűzkeresztségen, leestem a lovamról. 
Az úgy volt, hogy lementem reggel attól a gondolattól vezérelve, hogy felülök  a lovamra és gyakorolom az ügetést a körkarámban. Na még mit nem... :D
Felnyergeltem a pacim, felültem és elkezdtünk bemelegíteni. Mentünk vagy 15 kört, majd ügetni kezdtem.. jól is ment... egy darabig.. kb addig, míg Marilyn meg nem látott egy macskát a széna bálák mellett. Első alkalommal észrevettem és tovább hajtottam a lovat, majd jobbnak láttam, ha csak lépünk amig a cica el nem megy. Hiba volt. Marilyn észrevette a macskát, megugrott oldalra, - ezt még kivédtem, nyeregben maradtam - majd hirtelen beugrott vágtába - na és itt akkor lepottyantam. Próbáltam úgy esni, hogy hanyatt és a ló mellé, a fejemre figyeltem, amennyire lehetett hogy ne verjem be, de szerintem fejnehéz vagyok, mert sikerült bevernem a tarkóm a földbe.. :-/
Kicsit bezizgett a fejem, de felálltam és visszaültem a lovamra, léptem még vele 5-6 kört majd "leparkoltam" vele. 
A fejem kicsit fájt, de semmi komoly bajom nem esett. Persze kobak nem volt rajtam, - megjegyzem utálom a sapkákat és minden fejre kell tenni felszerelést. - de azt hiszem ezek után beszerzek egyet. 

Az eseményt persze meg kellett osztanom mindenkivel, akivel találkoztam, merthogy én erre büszke voltam ám, hogy leestem. :D A hülye... leesik és vigyorog, jellemző :D

Olvastam egy lovas cikkben, hogy aki sosem esett még le lóról, az nem is igazi lovas.. Namármost, "lovaglótechnikailag" még messze vagyok a lovastól, de amig a széna illat és a ló szag keveredésétől megnyugszom, és örömmel tölt el egy szép esés a nyeregből, addig azt mondhatom, hogy lélekben már lassan igazi lovas vagyok :)

Az eset után még vettem Pedrón egy egy órás lovagló leckét, majd délután elmentünk Misivel meg Bogival a Hármas forrás felé sétálni egy nagyot. Délutánra kicsit megfájdult a fejem, így este már feküdtem és szerintem holnap is pihenek.. remélem azért nem lett semmi komolyabb sérülésem a fejembe, bár szerintem hülyébb már ettől sem leszek :D

2017. március 14.

Vágtáztam! :D

Ez a poszt azért kerül külön bejegyzésre, mert nekem ez hatalmas élmény volt! :D
Ma lementem letisztogatni Marilynt, és amúgy is meg volt beszélve hogy lovagolok egyet Pedrón.
Mivel Szandra Edinával foglalkozott én a nagy karámban voltam Mátéval. Bemelegítettem a lovat, addig nem is került rá a futószár. Majd kicsit gyakoroltunk még ügetni kis körön, mire Máté úgy vélte, próbáljam meg egyedül az ügetést, önállóan. Megyegetett, kezdek ráérezni. Pont a jobb oldali egyenes szakaszból fordultam Pedróval, mire beugrott nekem vágtába :D Huh, először megijedtem, de aztán weeeeeeeeee, qrva jó volt! :D
Ha már így alakult, Mátéval elkezdtük direkt próbálgatni a vágtát, egyelőre csak úgy, hogy ő beállt az egyenes szakasz felére, és kérte, hogy vezessem neki a lovat, hogy meg tudja fogni.. az első 2 vágta még kicsit meredek volt, de amikor már kezdtem ráérezni az ízére... jaaaaj azt el sem lehet mondani. Ilyen dolgot le se lehet írni, mert ezt érezni kell! Igaza volt Szandrának, de amit mesélt az közelébe se ér az érzésnek, pedig elég élethűen festette le a dolgot :)
Full vigyorogva szálltam le a lóról, és nagyon nagyon büszke voltam magamra.. persze ez kis dolog, de nekem hatalmas előrelépés :)
Máténak meg hálás vagyok, hogy partner volt ebbe az egészbe és nem beszélt le a próbálkozásról :)
(A képen nem én vagyok, csak a dokumentáció kedvéért tettem be ;)




2017. március 2.

Újra nyeregben

Megjött a március, és vele a lovagló órák. Sosem hittem volna, hogy az időjárás ennyire fog engem érdekelni a jövőben. De most állandóan azt lesem, hogy lesz e eső vagy nem, lehet e menni lovagolni, vagy nem. Tiszta gyagya vagyok már, állandóan az időképet bámulom :D

Ma szép idő volt és a talaj is megfelelő volt a lovardában így megbeszéltük, hogy hosszú idő után újra nyeregbe pattanok tanulni, futószáron. Pedrót nyergelték fel nekem, amit nem bántam, mert vele volt az első lovas élményem és Pedrónak különleges helye van a szívemben emiatt is, meg a jelleme miatt is. A saját pacim után ő a másik kedvencem :)

Meglepődve tapasztaltam hogy nem felejtettem szinte semmit abból, amit eddig tudtam, a könnyített ügetés meglepően könnyen ment, bár az ülésem még nem a legbiztosabb, ezt még bőven kell fejleszteni, de legalább nem fejlődtem visszafele.
Persze másnapra garantált volt az izomláz, de már korántsem annyira, mint az első lovas élmények alkalmával. Szerintem ez is azt jelenti hogy már nem görcsösen ülök a lovon, félve attól hogy lepottyanok és jön meg a lovas érzés... vagy egyszerűen csak nem mozogtam eleget :D :D :D